2013. október 26., szombat

Nemzeti Lovarda, Budapest, Pollack Mihály Tér 1857-1858, 1872-1873 (Elpusztult)

     A második világháború hadműveleteinek esett áldozatul Ybl egyik korai pesti alkotása, a középen nyeregtetős Nemzeti Lovarda a Nemzeti Múzeum mögött. [...] A sérült épületet a Műemlékek Országos Bizottságának véleménye ellenére 1948-ban azért bontották le, hogy a mellette levő elnöki palota oldalán park legyen. [...]
     A nyílások egyszerű, romános béllete, a szerény profilú párkányok és a nyeregtető gyámjai voltak a tartózkodó épület egyetlen díszei. A csúcsát Fernkorn Anton német szobrász eleven paripája koronázta. Belsejében, középen mind a földszinten, mind az emeleten egy-egy nagyterem, a manézs felé öt nyílással, alul erkéllyel. [...]

(Ybl Ervin) 

Nemzeti Lovarda az Eszterházy utcában, Klösz György
   
     1857-ben Szapáry Antal gróf kezdeményezésére alakult meg a Nemzeti Lovarda Egylet, mely még az év júniusában hozzáfogott a lovaglóiskola, torna- és vívóterem, valamint lövölde elhelyezésére szolgáló együttes építéséhez a Nemzeti Múzeum mögötti nagyméretű telken. Az építkezés gyorsan folyt, 1858 legelején - bár még nem fejezték be - sor kerülhetett a használatbavételére. A hosszúkás, téglalap alaprajzú épület nagy részét a lovaglócsarnok foglalta el, mely tömegében is kiemelkedett a hosszoldalaihoz simuló, az istállókat és a pisztolylövöldét tartalmazó keskeny és alacsony oldalszárnyak közül. A manézs utca felőli oldalát két szintre osztották: a felsőre szalon került, mely üvegezett árkádsorral nyílt a csarnokra; alatta a földszint öt hasonló nyílása volt a két bejárat között. [...] A főépülettől északra külön épületbe került a tornacsarnok, melyet szintén Ybl tervezett. Az egyemeletes, kilenc tengelyes, a lovardához hasonló tagolású, romantikus stílusú épület nem sokáig állt fenn: 1871-ben lebontották és az Esterházy-palotát emelték a helyére. [...]

Nemzeti Lovarda és a Károlyi-palota, 1890-es évek
   
     A századforduló után az intézmény forgalma jelentősen visszaesett, amit elsősorban a város fejlődéséből adódó kedvezőtlen elhelyezéssel, a lovaglóutaktól való távolsággal magyaráztak. 1908-ban az egyesület közgyűlése a lovarda kitelepítése mellett döntött. A következő évtől kezdődőleg viszont nagymértékben megnőtt a látogatottság, aminek okát ugyanúgy a központi fekvésben látták, mint korábban a hanyatlásét. Így a helyben maradás, sőt a továbbfejlesztés alternatívája került előtérbe. 1910-ben a lövöldei helyiségeket istállóvá alakították át.

(Ybl-katalógus)

Forrás: Gerle János, Marótzy Kata: Ybl Miklós, Holnap Kiadó 2002
            Budapest-képarchívum - Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjtemény

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése