Várkert Bazár, Budapest, I. Lánchíd utca 25-29. 1874-1882

     A budai Várkertbazár építészeti, városképi megoldás Ybl Miklós egyik legmegkapóbb alkotása. Olasz, német és francia kastélyok függőkertjei lehettek mintái, mégis teljesen az itteni szükségletekből, terepből nőtt ki a megoldás. Mintha Hessének Bramante és Palladio hatása alatt készült, nagyszabású potsdami Orangerie-jével (1850-1856) akart volna Ybl versenyezni. A Várbazár kizárólag architektonikus elemekből álló kompozíció, a növényzet csak mint háttér, a falaknak, a pergoláknak befuttatásával járul hozzá. A vízijátékok reneszánsz módra vékony sugarakkal élénkítik az együttest.

(Ybl Ervin)

Várkert Bazár épületegyüttes középrésze, oroszlánszobrok

Várkert Bazár oldalsó épülete

Várkert Bazár teljes épületsora a Clark Ádam tér felé

     Az építésvezetőségnek az építési bizottmányhoz intézett jelentése
     A harmadik építési év lejárván, kötelességünknek tartjuk a magyar királyi várkerti építésekről kimerítő jelentést tenni. [...] Előterjesztésünk híven ábrázolja az építésnek mostani állását, körvonalazván egyúttal annak fő mozzanatait, és kiemelvén mindazon körülményeket, melyek a rendkívüli intézkedéseket és munkálatokat szükségessé tették.
     Mielőtt azonban részletekbe bocsátkoznánk, bátorkodunk a tekintélyes bizottmány különös figyelmét azon tényezőkre felhívni, melyek az eredeti megállapodástól való eltérésre nézve mérvadóul szolgáltak, éspedig elsősorban Őfelségének azon legfelsőbb kívánalmára, mely szerint a két emelettel tervezett A épület csak egy emeletnyi magasságra építtetett, továbbá az 1876. évi árvízre, melynek folytán nemcsak az új vízműépületnek lebontása és újból való felépítése, hanem az összes műtárgynak 3 lábbal való emelése is szükségessé vált, végre a tervezetnek azon módosítására, mely szerint a bazár boltsorozata megtöretvén, a két pavilon között a lejtős feljáratok előállíttattak. [...]
     Áttérve most az építkezések részletezésére, van szerencsénk jelenteni, hogy a munkák haladása a következő:
     Elkészült, néhány kisebb munkálatok kivételével, a Széchenyi Szállodával szemben levő testőrépület, melynek földszinti helyiségeiben az udvari kertész, s annak személyzete részére kijelölt lakásokban az illető felek már múlt év július havától kezdve laknak.

Magyar királyi testőrség épülete, alaprajz

Magyar királyi testőrség épülete, Divald Károly (id)

     A vízműépületnél befejeztettek az építési munkák, szintén oly mérvben, hogy az udvari gépész az első emeleti lakásába már múlt év július hó végével beköltözhetett, a földszinti helyiségben levő gépek pedig működnek már múlt év július hó 3-tól kezdve, így tehát a szóban levő épületnél még csak a kávéházbeli festőmunkának egy része, valamint az üveges- és mázolómunka és az oszlopos csarnokbeli terazzo előállítása maradt hátra, mely munkák azonban a kedvező időjárás beálltával legrövidebb idő alatt végrehajthatók. [...]

Királyi Várpalota, vízvezetéki épület, Divald Károly (id)

     A bazároknál, a lejtős feljáratok, a lépcső nélküli nagy csarnok és a középső díszes csarnoknál elkészült már tökéletesen a nyers munka, a még hátra levő egyéb munkák pedig az építési idény megkezdésétől számítandó néhány hó alatt véglegesen be fognak fejeztetni. [...]
     Az eddigi túlkiadások indokolására bátorkodunk felhozni, hogy az építés foganatosítása némi tekintetben rendkívül nagy nehézségekkel járt, mely utóbbi körülmény főleg az építési hely exponált fekvésének tulajdonítható, mert szükséges volt elsősorban a parton fekvő műtárgyakat oly módon és oly szilárdan építeni, hogy azok a Duna folyam káros befolyásának mindenkor és a legnagyobb vízállásnál is képesek legyenek ellenállni; holott a hegy oldalán emelt építmények két irányban óvandók meg, miután ezek itt nemcsak a víz hatásának, hanem a föld nyomásának is ki vannak téve, éspedig esőzéseknél a felső kertből lezuhanó víztömegek által veszélyeztetnek (mire nézve az 1875. évi június 26-i katasztrófa mérvadóul szolgált), másrészt az új kertnek földfeltöltése által rendkívül nagy oldalnyomást szenvednek - tehát mind a két irányban kellő intézkedések által kellett segíteni, éspedig a víznek célszerű levezetésére nézve számos csatorna létesítése, a földnyomás ellen pedig szilárd falszerkezetek és gyámövezetek alkalmazása által. [...]
     Összefoglalván most az eddigi előadások lényegét, kiderül, hogy a magyar királyi várkerti építkezéseknél időközben részint a helyi viszonyok miatt, részint pedig más fontos körülmények által előidézett okoknál fogva, oly rendkívüli  munkák hajtattak végre, melyek éppen az építmények érdekében mutatkoztak elkerülhetetlenül szükségeseknek, és hogy az előre nem látható munkákra előirányzott 100 000 forintnyi összeget majdnem egészen igénybe vették, úgyhogy az összes műtárgyaknak az 1876. évi árvíz folytán történt 3 lábbal való emelése, illetőleg ezen rendkívüli munkának 31 664 forintnyi költsége abban már fedezését nem találja.
     Bátorkodunk ennélfogva a tekintetes bizottságot tiszteletteljesen kérni, miszerint felsőbb helyen kieszközölni méltóztassék, hogy az utóbb említett 31 664 forintnyi költségösszeg ezen építési alapnak megtéríttessék. [...]
     Kérjük továbbá a tekintetes bizottságot, miszerint határozatilag kimondani kegyeskedjék, hogy: az építés folytatására nézve, az egyes műtárgyaknál még rendelkezésre álló összegek közt, illetőleg az egyes címeknél átruházások megengedtessenek, azaz hogy a fennmaradó főösszeg keretén belül a munkák eszközölhetők legyenek anélkül, hogy az egyes címek alatti előirányzatok ezentúl tekintetbe vétetnének, így tehát az egyik műtárgynál mutatkozó többköltség a másiknál eredményezett megtakarításban fedezését találja. [...]
     Végre van szerencsénk Őfelsége első udvarmestere, Hohenlohe herceg ebbeli óhajának megfelelendő az új kertrésznek rendbehozatalára, illetőleg egy új kert alkotására vonatkozó költségösszeállítást előterjeszteni, melynek alapját a mellé csatolt részletes költségvetések képezik, éspedig:
     1. Wechselmann Ignácnak a szükséges föld-, kőmíves- és elhelyezési munkákra, a tervezett utak előállítására és a megkívántató kerti földnek szállítására vonatkozó költségvetése,
     2. Vetter cs. és kir. udvari kertfelügyelőnek előirányzata, melyben a tulajdonképpeni kertészmunkák, az élő fák, bokrok és egyéb növények, valamint a szükséges fűmag és ültetvények beszerzési költsége foglaltatik, és
     3. a művezetőség költségvetése, mely úgy az épületek mögötti kertrésznek, valamint a vízműépület előtti kertnek és az összes járdáknak öntözésére és locsolására szükséges vízvezetési berendezést, az említett új kertrészben tervezett szökőkút költségét, és végre ezen új kerttel szoros összkapcsolatban álló nagy lépcsőnél megkívántató helyreállítási és díszítési munkákat tartalmazza.
     Ezen három mellékletben részletezett munkák összes költsége 39 850 forint 53 krajcárra rúg.
     Feleslegesnek tartjuk az utólagosan megkívánt építési munkák eszközlésének szükségességét bővebben indokolni, miután a már fennálló építmények, melyek tökéletesen befejezve, a főváros díszítéséhez nem csekély mérvben járulandanak, oly fényes keretet fognak képezni, hogy ezen belül csakis oly műtárgyak létesíthetők, melyek egy királyi lak környékének és a magas építtető méltóságának minden irányban és minden tekintetben megfelelni képesek lesznek, szóval: hogy a megkezdett műnek méltó befejezésére azon munkák még mind teljesítendők, melyek jelen előterjesztésünk utolsó pontjaiban, mint elkerülhetetlenül szükségesek, felsoroltattak.
     Amidőn tehát az említett költségvetéseket érdemleges tárgyalás végett bemutatjuk, bátorkodunk egyúttal kérni, miszerint ezen utólagosan megkívánt építkezések és munkálatok eszközlésére szükséges 81 660 forint, 56 krajcárnyi főösszeg engedélyezése felsőbb helyen kieszközöltessék.
     Jelentésünket ezzel befejezvén, biztosítjuk a tekintetes bizottságot, hogy ezen utolsó építési évben fő törekvésünk szintén oda fog irányulni, hogy az építmények célszerűségét, tartósságát és szépségét szem előtt tartván, a hátralevő munkákat is a lehető legnagyobb takarékosság mellett hajthassuk végre, és hogy egyáltalában a reánk ruházott kötelességnek minden irányban megfeleljünk.
Budapesten, 1878. évi január hó 20.
     Ybl Miklós építész és Szkalla Oszkár magyar királyi mérnök, építési ellenőr
     (Ybl Miklós-Szkalla Oszkár)

Várkert Bazár épületegyüttes középrésze, Klösz György

      Csak kevés olyan fejedelmi lak bír oly kies környezettel és festő kilátással, mint a budai királyi palota. Közvetlen környezete a csend, mert Budavárának fő jellege a csend, dacára a királyi laknak és a minisztériumi hivataloknak. Előtte terül el a nagy síkság, a nagyváros, a fejedelmi folyam nyüzsgő kikötőjével, mindenféle hajóival, dereglyéivel és szigeteivel, melyek arra fölfelé oly üdén zöldülnek. [...]
     Magán a palotán hosszú idők óta nem díszítettek semmit. Az 1849-iki ostromkor leégett tetejét helyreállították, és ez elég volt. Királyi udvart nem vártak bele. Csak a legutolsó években, mióta az udvar olykor ellátogat Budára, tűnt fel igen szegényesnek a várlak Duna-széli környezete, szemközt a pesti part pompás palotáival. Szóba jött egyszersmind az egész palota kiegészítése nagyobb lakosztályokkal, mert az udvar számára túl szűk. Ez átalakítások azonban nem történtek meg, de a vár alját díszesen fölépítették. 1875 első napjaiban rendelte el Őfelsége, hogy a várdomb alatt elhúzódó házsor megvásároltassék, leromboltassék, és a kert az így nyert helyen impozáns építkezésekkel szegélyeztessék. [...]

Várkert Bazár, Divald Károly (id)

     A várkerti építkezések nagyszerű följárót tüntetnek föl. E kapun át megszökhetnék az egész palota. Most már e dísz által is demonstrálva van, hogy a királyi lak kicsiny. Ily bejárat egyébnek kell következni, mint ami valóban következik. Egyébiránt nem bejáró ez a palotába, hanemcsak a kertbe; voltaképpen egy építészeti allegória, mely jelentőséggel bír, de nincs köznapi feladata. [...]
     A följárat tornyos csarnokától jobbra-balra bazárboltok húzódnak el, mindenik oldalon tíz és mindenik végén egy-egy nagyobb szilárd épület: a felső részen a testőrök palotája, a magyar és osztrák testőrség, a portás és a várkapitányság személyzete, alól pedig bérház. A bazárok teteje egy színvonalban áll a kerttel, s ott ültetvényeket, lugasokat rendeztek be.
     Az építkezések költsége 1 362 224 forint. De ehhez még 270 000 forint járult az úgynevezett elipsz rendezésére, melynek egy része szintén a várkerthez csatoltatott, s ez is egypár ház kisajátítását, szárnyfalak emelését, nagyobb földmunkák helyreállítását, a meredeken lépcsők emelését tette szükségessé. Szintén Ybl készítette ide is a terveket. Az építkezések eme részét éppen most végzik, s az ültetvényeket a kertben Weber és Fleischmann ismert budapesti cége rendezi.

Várkert rakpart a bazárral, Klösz György

     A várkerti építkezésekhez tartozik még egy egészen különálló épület a Duna-parton. Ez a vízvezető gépháza, ahonnan az egész királyi lakot, kertet és istállókat ellátják vízzel. Szintén díszes épület, s a gépek helyiségein kívül van benne egy szép kávéház, mely a budaiak kedvenc helye.

(Vasárnapi Újság, 1881. II.)

Forrás: Gerle János, Marótzy Kata: Ybl Miklós, Holnap Kiadó 2002
            Budapest-képarchívum - Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjtemény